Együttgondolkodás

 

Kérdések és Válaszok: Együttgondolkodás online módra


„A gyermek akkor lesz felnőtt, amikor már nem kérdez többet a világ dolgairól.”


Ez a tematikus rész interaktív kérdezz-felelek játékra hasonlít, amelyben mi tesszük fel Önök helyett a kérdéseket és rögtön meg is válaszoljuk azokat. A jó kérdés eligazodást jelent a válasz adójának is. Ebben a rovatban gyakori és lényegi kérdésekre adunk egyértelmű, világos és praktikus feletet. Ezzel is segítve az érdeklődő ember tudásvágyát.






Mi a haj?
A haj a bőr szerves része. Belőle nő és táplálkozik. A testünkön található szőrzetet, beleértve a hajszálakat is, a bőr függelékeként szokás említeni. Minden szőrszálnak hasonló a felépítése, bár testünk különböző területein igen eltérő képet mutathatnak küllemük és növekedésük tekintetében. Ezért genetikailag meghatározott, hogy a lábon, férfiak esetében a mellkason vagy az arcon növő szőr nem lesz 20 centis, mint esetleg a hajszálaink.


A haj szerkezete leegyszerűsítve a következezőképpen írható le: a hajszálak gyökere néhány mm-rel a bőr felszíne alá nyúlik, az irha (dermis) és a bőr alatti kötőszövet (subcutis) határának közelében végződve. Maga a hajszál itt egy védőburokba van ágyazva, amit folliculusnak nevezünk. A folliculus alul kiszélesedik, és hagyma formájú alakzatot hoz létre: ezt hívjuk hajhagymának. A hajhagymában alul egy kicsi, de nagyon fontos részlet található, melyet papillának nevezünk. A papilla az őt ellátó kapillárisokkal, nyirokerekkel és idegekkel együtt központi szerepet játszik a hajszálak életében, növekedésében és minőségük meghatározásában. Az itt képződő és innen leváló sejtek gyors ütemben haladnak a felszín felé (a haj növekedésének megfelelően), miközben differenciálódnak, pigmentált „hajszövetet” és elszarusodó anyagot hozva létre.

 


Miért kell nekünk egyáltalán haj?
Erre annyiféle választ lehet adni, ahányféle ember létezik. Az orvostudománynak az volt az álláspontja, hogy az embernek nincs szüksége hajra. Az emberek hajdanán nagyon szőrösek voltak, ami érthető, hiszen a szőrzet pótolta a ruhát. De most, hogy ruhában járunk, a természet még mindig hagyott rajtunk szőrt és hajat, ami valószínűleg nem véletlen, feltételezhetően van valamiféle funkciója. Normális esetben hihetetlen mennyiségű haj van az ember fején, egy viszonylag kis testfelületen. Optimális esetben általában 120-180 ezer hajszál boldog tulajdonosai lehetünk. A hajjal kapcsolatban feltételezzük, hogy védőszerepe lehet a nappal, hideggel és széllel szemben. És mekkora a jelentősége a sűrű, erős, egészséges hajnak a SZÉPSÉG és a SZEMÉLYISÉG vonatkozásában? Óriási! Persze van néhány ember, aki ezt másképp gondolja.


Az egészséges haj jelzi, hogy SZERVEZETÜNK EGÉSZE egészséges-e. Hiszen csak akkor marad megfelelő minőségű és mennyiségű tápanyag a haj kiválasztásához, ha a többi, fontosabb szervi szükségletet már kielégítettük!


Miért van annyiféle színű haj?
Annyi mindenben különbözünk, miért a hajunk lenne egyforma? A természet azért adott az élővilágnak ekkora változatosságot, hogy mindig legyen köztük olyan, amelyik képes egy megváltozott helyzethez alkalmazkodni, és így túlélni a változást. A hajban található egy olyan réteg, amely a pigmentszemcséket tartalmazza. Ezek száma és minősége határozza meg a haj színét és tónusát. A haj színe egyébként földrajzi helyzettől is függ, a pigmentszemcsék anyagát, és színét a földrajzi szélesség is meghatározza, vagyis az emberi fajon belül a rasszok hajszíne ezért eltérő. Az alkalmazkodás színt teremtett, nemcsak bőrünk, de hajunk szerint is. Szóval miért is olyan sokszínű? Miért ne? Hiszen az élet színes!


Hogyan öregszik a haj?
Mint minden szövet, a haj is öregszik. A kor meglátszik rajta is, deresedik, őszül, töredezetté válik, elvékonyodik. A családi fényképalbumot nézegetve meglehetősen pontosan meg tudjuk mondani, mikor és milyen gyorsan kezdtük elveszíteni ékességünket. Szomorúan vagy belenyugvással. A haj öregedése természetesen nem állítható meg, ahogy egész lényünk születésünktől kezdve folyamatosan percről percre öregszik, még ha nem is akarunk tudomást venni róla. A helyes ápolás, a jó közérzet, az egészség és az öröm nem a luxus kategóriájába tartozik, ezért hajunkért is felelősek vagyunk. Az ideális ápolás ma már nem luxus, hanem a megfelelő ismereteken múlik, így hajunk tovább megtarthatja fiatalos vitalitását.


Miért nem nő mindig új hajszál a kihullott helyébe?
Ha a papilla, azaz a hajhagyma központja teljes mértékben károsodik, akkor ezzel megszűnik az új hajszál képzésének lehetősége. A hajszál élete a papillától függ. Viszont nagyon nehéz kideríteni a pontos okot, ami a papilla károsodásához vezet. Nagyon sokféle tényező, megváltozott körülmények okozhatják idő előtti sorvadását. Az egyik ok és magyarázat a korral járó, genetikailag kódolt "természetes" pusztulása a hajhagymáknak, mert természetesen a papilla sem él örökké, élettartama limitált. Ezen kívül senyvesztő betegségek is megölhetik a hajhagymákat, és a sorvadásnak indult, de időben nem kezelt haj hullásnak indul, majd a papilla is oly mértékben károsodik, hogy elhal.


Hogyan nő a haj?
Minden hajszálnak saját életciklusa van. Ebben a ciklusban 3 különböző fázist lehet megkülönböztetni. Ezek annyira eltérő képet mutatnak, hogy egy szövetmintát vizsgálva vagy egy ultrahanggal készített kép alapján egyértelműen megmondható, hogy a hajszál melyik fázisban van. Az aktív növekedési fázis kb. 4-8 évig tart, hajszálanként eltérően. Ez az az időtartam, amíg egy adott hajszál hozzájárul ahhoz, hogy hajunkra elégedett pillantásokat vethessünk. Ezután a hajhagyma működése csökken, majd átmenetileg megszűnik, a hajszál pedig kihullik. Az aktív és az inaktív fázis között ez az átmenet gyorsan megtörténik. De ha ki is hullott, ez nem jelenti azt, hogy nem nő hamarosan másik a helyébe. Hogy mikor? Ezt már nehezebb megmondani. A hajhagymák pihenésének időszaka átlagosan 100 napig tart, de lehet ennél jóval hosszabb is: évekig, akár évtizedekig is nyúlhat. Ebben az állapotában a hajhagyma aktiválható. Fontos jellegzetesség a hajhagymákkal kapcsolatban, hogy mindegyikük saját, egyéni életciklusát éli egyéni ritmusban, így a hajszálak nem egyszerre hullanak ki, ha elérkezik a pihenési fázisuk. Megfigyelések szerint naponta 50-100 hajszál éri el az aktív növekedési fázis végét, amit egyértelműen jelez az a tény, hogy ilyenkor kénytelenek vagyunk tőlük megválni. A hajhagymáknak mindig 10%-a van a pihenési fázisban, 90%-a pedig aktív, amit a hajszálak növekedése jelez.

 

Melyek a hajhullás legkomolyabb rizikófaktorai?
A haj növekedése, minősége szempontjából a legfontosabb tényező:

- a szervezet egészének egészsége

- a teljes értékű táplálkozás.

Ezekkel az általános kritériumokkal vélhetően mindenki egyetért. Az erőszakos diéta és a koplalás, amely a hajhagymák számára életfontosságú tápanyagok hiányával jár, a hajszálak elvékonyodását, hullását okozhatja. Ha valaki elég sokáig és alaposan kínozza magát étrendjének megszorításaival, akkor ez akár kopaszsághoz is vezethet. A lelki problémák szerepe sem tagadható le mint rizikófaktor. Nehéz élethelyzetek, súlyos stresszhatások miatt akár a szemünk láttára válhat valaki rövid idő alatt kopasszá. A haj erős kémiai szerekkel történő kezelése is komoly károsodást okozhat az élő szövetekben. A sugárkezeléssel, citosztatikus szerekkel (daganatsejteket kémiai úton pusztító gyógyszerek, amelyek az egészséges sejtekre is hatnak) kapcsolatban ismeretes, hogy erős hajhullást okoznak. Ezekben az esetekben ez legtöbbször átmeneti, mert a hajhagyma életben marad, és a haj visszanő a kezelés befejeztével. Ismeretes továbbá, hogy a terhesség és a szoptatás is erős hajhullást okozhat, de ez az állapot idővel spontán is rendeződik. Végül azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a hormonok mennyiségének megváltozása is a hajhagymák károsodását okozhatja (androgén alopecia és bizonyos diffúz hajhullási típusok). Jó hír, hogy ma már erre is van válasza az orvostudománynak.


Na de miért hullik vagy vékonyodik el egyes emberek haja még fiatal korban?
Az átmeneti vagy tartós hajhullásnak nagyon sok oka lehet. Az emiatt szenvedők egyik csoportját azok a fiatal férfiak alkotják, akik a 20-as, 30-as éveikben kezdik elveszíteni a hajukat. Ez mindegyiküknél nagyjából hasonló minta szerint történik: A hajhatár a halántéknál elkezd visszahúzódni, a fejtetőn pedig kezd a fejbőr átlátszani. Később a fejtető teljesen kopasszá válik és a kopaszodás fokozatosan halad a nyak felé. Végül már csak a fülek és a nyak felett marad némi haj. A hím nemi hormonok felelősek ezért a "szép munkáért". A papilla működését a hormonok szabályozzák. A feleslegben lévő hormonok olyan erősen hatnak rá, hogy képtelen lesz az eredeti feladatát ellátni. Nem fog tudni többé hajat termelni, ami a kihullott helyébe nőne. Amikor a papilla működése gyengül, akkor egy ideig még vékony hajszálat növeszt. Amikor működése teljesen megszűnik, akkor többé már pehelyszerűen vékony hajszálak sem fognak nőni. A hím nemi hormonok hatása a férfiak egy részében erősebb, mint másokban, és bár van sok más rizikófaktor is, ennek az öröklődése világosan megfigyelhető. Ha a haj túl tudja élni a fiatalkornak ezen megpróbáltatásait, akkor az idősebb korban egyre csökkenő hormonszint már nem fogja befolyásolni a haj normális élettartamát. Egy más típusú, jól elkülöníthető fajtája a hajvesztésnek a foltos kopaszság nevű betegség, amelyet az orvostudomány alopecia areata-nak nevez.


Tehát ha hajszálaink elvékonyodnak, az a kopaszodás előjele lehet. Elérkezett tehát az idő, amikor tennünk kell valamit, hogy hajkoronánkat megőrizzük!


Hogyan lehet a foltos kopaszságot az egyéb eredetű hajvesztésektől megkülönböztetni?
A foltos kopaszság, vagyis az alopecia areata egy olyan betegség, amelynek a kiváltó oka még mindig nem ismert. Kezelése nehéz és időigényes. Csak a legutóbbi időszak hozott annyi haladást, hogy a betegeknek reményük lehet hajuk visszanövésére. Elég sok ember szenved az alopecia areata enyhébb, vagy súlyosabb formáiban szerte a világon. Gyakoriságát 1,5-2 %-ra becsülik. Általában gyermekkorban kezdődik, ritkán indul 20 éves kor után. Bár a betegség minden részletével még nem vagyunk tisztában, de azért elég sokat tudunk róla. Majdnem minden beteg úgynevezett atópiás alkatú, ami például az érzékeny bőrtípusában nyilvánul meg. Háromból egy betegnél megfigyelhető a probléma családi halmozódása, vagyis a betegség náluk öröklődik. Megalapozottnak tűnik az a megfigyelés is, hogy ezeknél a betegeknél gyakrabban fordul elő a pajzsmirigy gyulladása és a fiatalkori cukorbetegség is. Mint ahogyan a betegség neve is sejteti, ez az állapot a haj foltokban történő kihullásával jár. Ha nem rosszabbodik a helyzet, vagyis a hajhagymák nem károsodnak véglegesen és teljesen, akkor általában a prognózisa kezelés nélkül is jó. Több esetben a haj spontán visszanő éppolyan váratlanul, mint ahogyan kihullott. Kezeléssel gyorsan rendbe jöhet, ami nagy megkönnyebbülést jelent a szenvedő alanyoknak. A betegségnek teljes kopaszsággal járó formája (alopecia totalis) esetén azonban csak nagyon ritkán nő vissza spontán a haj. Az új kezelési formák viszont ezekben az esetekben is jó eredményeket hoznak.


Lehet-e tenni valamit a haj megtartásának, állapotának javítása érdekében?
Természetesen. Egyre többet és egyre jobb módszerekkel. Mindenki megtalálhatja a hajtípusának és pénztárcájának legjobban megfelelő hajápolási és kezelési lehetőségeket. Mossuk a hajunkat a neki megfelelő samponnal. Használjunk kondicionálót vékony, tartás nélküli, fénytelen haj esetén. Biztosítsuk hajas fejbőrünk egészségét a megfelelő táplálkozással, de kerüljünk mindent, ami túl erőszakos hatásúnak tűnik. Rengeteg mindent lehet tenni, hogy a hajunk egészséges és szép legyen. Erről önállóan is írunk az egyes fejezeteinkben.

 

Milyen tényezők vannak kedvezőtlen hatással a hajra?

- a megfelelő táplálás hiánya
- a hajas fejbőr elégtelen ápolása
- a túlságosan erős kezelések a hajat károsító anyagokkal, éles hajtűk, túlságosan feszes copfok, karcoló fésűk
- a hajas fejbőr vérellátását rontó, tartós kapilláris összehúzódást okozó behatások, mint például a dohányzás vagy a hideghatás és minden környezeti ártalom, ha a fejbőrünket nem védjük megfelelően.

 

Van-e bármilyen haszna a fejbőr masszírozásának?
Ha a fejbőrnek rossz a vérkeringése, abban az esetben a masszírozás hasznos lehet, ugyanis élénkíti a felszínhez közeli erekben a vérkeringést és felgyorsítja a bőr anyagcseréjét. Jótékony hatása természetesen átmeneti, de minden kontyot vagy lófarkat viselő ismeri ezt a kellemes érzést, amikor haja megszabadul az állandó húzástól, és a fejbőr megnyugodva, ellazulva átmelegszik.


Fejbőrterápia

 

Milyen gyakran ajánlott hajat mosni?
A rendszeres hajmosás nagyon fontos mind a haj, mind pedig a fejbőr szempontjából. Azok, akik zsíros bőrtípusúak és a hajuk is gyorsan zsírosodik, akár minden nap meg kell mosni a hajukat a megfelelő samponnal. Ugyanis a bőrben lévő zsír nagy része oxidálódik és lebomlik irritáló zsírsavakká, a bőr felszínén a kórokozóknak terített asztalt kínálva. Ez hozzájárul a fejbőr gyulladásához. Túlságosan erős hatású anyagokat ne használjunk a zsíros bőr kezelésére, mert kiszáríthatják a fejbőrt. A száraz bőrtípusúaknak nem kell túl gyakran hajat mosniuk, mert ettől hajuk még szárazabbá válik.

Ha túl száraz a fejbőr, akkor viszketni kezd és korpásodik. Így azt lehet mondani, hogy a száraz fejbőrű egyének elég, ha hetente egyszer vagy kétszer mossák a hajukat. Kivétel az az eset, amikor megizzadunk. Ahhoz, hogy a hajas fejbőr lélegezni tudjon, meg kell mosni, vagy legalább leöblíteni az izzadást követően, mert ugye az izzadtság nyomait nem szeretjük sokáig magunkon érezni. Jótékony hatású, ha hidratáló pakolással kényeztetjük igénybe vett fejbőrünket. Válasszunk a fejbőrápoló hatóanyagok minősége alapján!

 

Milyen tápanyagoknak van hatása a hajra?
Az élet belülről épül fel bennünk, ezért táplálkozásunknak rendkívül fontos szerepe van egészségünk megőrzésében. Nagyon könnyű elveszni akkor, ha bemerészkedünk a biokémia és a táplálkozástudomány sűrű és áthatolhatatlan dzsungelébe. Lehetetlen feladat egy laikus számára, hogy valóban megértse a különféle összetevők komplex mechanizmusait molekuláris és élettani szinten. Különösen akkor, ha mindezeknek az összefüggéseit az orvostudomány szemszögéből kell vizsgálni. Ezért ésszerűnek tűnik, ha megelégszünk a leglényegesebb dolgok megértésével a haj táplálásával kapcsolatban. Hagyjuk a biokémiát másra, jelen esetben időpazarlás volna a vele való foglalkozás.


Induljunk ki egy alapvető igazságból. A kielégítő táplálkozás általában véve nagy jelentőségű az emberek egészsége szempontjából. A bőr és a haj része a szervezetnek, tehát ez igaz rájuk nézve is. Tény, hogy a hajnak sok odafigyelésre van szüksége ahhoz, hogy erős, egészséges maradjon és legyen ereje megújulni. A táplálkozás hiányossága, illetve a tápanyagok egyensúlyának felborulása meglehetősen hamar érezteti hatását a hajnövekedés lassulása, a haj töredezése és elvékonyodása által. Végül az eredmény akár teljes kopaszság is lehet. A hajhagymák ezekben az esetekben nem kapják meg elégséges mennyiségben a haj növekedéséhez szükséges tápanyagokat (proteinek, szénhidrátok, nyomelemek, sók, vitaminok, antioxidánsok, stb.). A helyesen tervezett és összeállított készítmények átsegítik a hajhagymákat ezeken a nehézségeken. Tanulmányokkal bizonyították, hogy a haldokló hajhagymák aktivitását normalizálni lehet bizonyos speciális tápanyagokkal, amelyek segítségével megelőzhető sorvadásuk. A haj növekedése így serkenthető, állapota pedig javítható.

 

Milyen tényezőknek van a legjobb hatása a hajra?


SzÉpítkezés

Színező




- vissza a főoldalra -